Hogyan számoljam ki a könyvem árát?

Manapság egyre jobban elterjedt a könyvírás, mint marketingeszköz. Ennek megfelelően nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is egyre több könyvet adnak ki saját könyvként a szakterületükről. Többször szembesültünk már azzal, hogy a könyvet kiadó cég rosszul kalkulálja a könyv miatt keletkező költségét, és nemhogy nyereséget nem realizál, hanem nem tervezett költségeket is előidéz a mű.

Természetesen, amennyiben a könyvet, mint marketingeszközt használjuk, akkor erre számítunk. Azonban nem árt már előre tudni, hogy pontosan mennyi is az annyi, hiszen minden marketingeszközzel szemben elvárás, hogy a befektetett pénz és idő meghozza a hasznát. És természetesen ezt a vállalkozás könyvelési nyilvántartásaiban is ki kell mutatni.

A könyv könyvelése

A cég által írt könyv az ún. saját előállítású készletek közé tartozik. Azért saját előállítású, mert a cég külön-külön beszerzett darabokból és/vagy a maga munkájával állítja össze a művet, és nem már kész termékként vásárolja azt. Azért készlet, mert végül a rendelkezésére fog állni valamekkora mennyiségű eladandó termék.

Egy könyv esetében az előállítás fő eleme a szöveg megírása. Ez az a költség, amivel a legtöbben nem számolnak, így alulkalkulálják könyvük árát. Valahogy ezt a beletett időt elfelejtjük „beárazni”. Pedig egy könyv megírása általában nem kettő perc.

Az mindenki számára egyértelmű, hogy ha valakivel megíratnánk a könyv szövegét, akkor annak a díját ki kell fizetni, ami költség, és így nem is felejtenénk el a könyv árába beleszámolni.
Ez a költség azonban akkor sem szűnik meg, ha mi magunk írjuk meg cégen belül a szöveget. Ilyenkor annak a személynek, személyeknek a munkáját kell figyelembe venni, akik a szöveg elkészítésén fáradoznak.

Csak pontosan és szépen!

Ahhoz, hogy pontosak legyünk, elengedhetetlen, hogy a szövegírók órára pontosan írják azt az időt, amit írással és forráskereséssel, -elemzéssel töltenek. Ez nem valami olyan dolog, amit utólag egykönnyen meg lehet határozni, mivel ez akár heteket is felölelhet.

Ezért érdemes elővenni egy A4-es lapot, és készíteni egy táblázatot, amibe mindig beírjuk, hogy az adott napon hány órát dolgoztunk a szövegen.
Fontos, hogy ha többen dolgoznak a művön, akkor mindenkinek legyen saját kimutatása.

Nyilvántartás egyénre szabottan

De miért is van szükség külön nyilvántartásra? Azért, mert nem mindenkinek ugyanaz a bére. A saját előállítású termékeknél (készleteknél) mindig meg kell tudni határozni, hogy pontosan kik és mennyi időt dolgoztak a terméken, mivel az általuk vezetett órakimutatást a saját bérükkel kell felszorozni. Példának okáért vegyünk egy orvost, aki kézzel írja meg a szöveget. Ezt a kéziratot gépre kell vinni, ezért az orvos odaadja az asszisztensének, hogy gépelje be.

Tételezzük fel, hogy az orvos 10 oldalt megírt nyolc óra alatt, és ugyanezt a 10 oldalt az asszisztens begépelte egy óra alatt. Nyilvánvaló, hogy az orvos bére és az asszisztens bére nem ugyanakkora.

A példából egyértelműen megállapítható, hogy azért kell mindenkinek külön kimutatást vezetnie a munkaórákról, mert mindenkinek más lehet a bére a cégben. Fals költség adatokat kapnánk, ha vagy az egyikük vagy a másikuk bérével, vagy akár az ő bérük átlagával számolnánk.

A pontos számításhoz az orvos és az asszisztens havi bérét át kell számítani órabérre, majd az így megkapott, órára lebontott bérekkel kell felszorozni a nyilvántartásokban szereplő munkaórákkal.

Bérköltség számítás

Fontos, hogy a bérbe a bruttó bért és a bérekre rakódó munkáltatói járulékokat is figyelembe kell venni. Így egy társasági adó hatálya alá tartozó munkáltatónak számolnia kell a szociális hozzájárulási adóval és a szakképzési hozzájárulással is. Egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégnek pedig a kisvállalati adóval. A bérköltség számításánál a hónapok közötti órabér különbségeket is számítanak, így ha nem vagyunk profik ezen a téren, akkor kérjük a cég könyvelőjének a segítségét ebben a témában.

… és az egyebek

További költségek, amik egy első műves szerzőnek nem biztos, hogy eszébe jutnak: nyelvi lektor a nyelvhelyesség ellenőrzésére, grafikus a borító és az esetleges belső illusztrációk, képek elkészítéséhez. Tördelő, hogy szépen elrendezett legyen a szöveg és a lehető legkevesebb oldalszámra lehessen nyomtatni. Könyv kötészetének a költsége, speciális papír vagy papírméret esetén az ezekkel járó többletköltség, a nyomdai nyomás költsége. Egy tipp a nyomdai ügyfelünktől: „Az sem mindegy, hogy milyen betűtípust vagy betűméretet választunk, mert oldalakat és így komoly tízezreket lehet megspórolni egy jó választással.”

Mindezt a költséget össze kell számítani egy táblázatban, és el kell osztani azzal a példányszámmal, ahány darab könyvet kértünk a nyomdától. Ez lesz a könyvünk ún. önköltsége, ami a hasznunkat még nem tartalmazza. Ez az, amilyen értéken a könyvelésben ki kell mutatni ezt a teljesítményt. Továbbá így már azt is tudni fogjuk, hogy mi az a minimális ár, amennyiért el kell adnunk a könyvünket ahhoz, hogy ne veszteséget termeljünk vele.

KAPCSOLAT