Eltévedt befizetések – hogyan védjük ki?

A bizalom az üzleti élet alapköve. Bíznunk kell a hatóságokban, partnereinkben, könyvelőinkben, ügyvédeinkben – és erre az esetek nagy százalékában jó okunk van, hiszen azért dolgoznak, hogy a cégünk törvényes keretek között, rendben működjön. Nemrég azonban olyan esettel találkoztam, ahol az ügyfél bizalma dominóként dőlt meg az előbb említettekkel szemben…

Egy NAV részletfizetés tévútja

Adott egy könyvelő és ügyfele, akinek adótartozása van a NAV felé. Az összeget nehézséget jelentene egyben rendezni, így
a könyvelő részletfizetési kedvezményt kér az adóhatóságtól ügyfele részére. Meg is kapta erre a lehetőséget, így jött a következő logikus lépés: a megnyugtató hírrel együtt a könyvelő a NAV részletfizetés célszámlaszámát is az ügyfél rendelkezésre bocsátotta.
Ez eddig egy sima eljárás, probléma nélkül – ha nem lenne a történetben egy óriási csavar. A könyvelő ugyanis nemes egyszerűséggel a saját bankszámlaszámát adta meg…

Végrehajtás: mire számíthatunk?

Az ügyfél pedig gyanútlanul utalta az összeget abban a tudatban, hogy a NAV részletfizetés eljárása a legnagyobb rendben megy. Egészen addig, amíg az adóhatóság nem jelentkezett a végrehajtás hírével. Sosem pozitív természetesen, ha erre sor kerül egy cég életében, de fontos megemlítenem, hogy ha valaha ilyen helyzetbe kerülnénk, nem kell azonnal az irodabútorokat is elszállító végrehajtókra gondolnunk. Első lépésben a NAV a bankszámlára terheli az összeget a bank segítségével, ha ez nem sikeres, személyesen készpénzes rendezésre tesznek kísérletet, és csak a harmadik, végső megoldás az előbb említett módszer.

Az elfeledett cégkapu

A sikkasztás károsultja tehát hónapokig teljesítette a megadott részleteket, mit sem sejtve arról, hogy valójában a könyvelője vagyonát gyarapítja. Így jó ideig semmi nem derült ki a csalásból: a folyton növekvő „plusz bevétel” sok hétig ott pihent a könyvelő számláján. Ez márpedig sok idő.

Az olvasóban felmerülhet a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a NAV részletfizetés egyenlegét sosem ellenőrizte a becsapott ügyfél? Erre bizony az a válasz, hogy az ügyvezetők egyik szarvashibáját követte el – hónapokig nem nézte meg a cégkapuját.
Az egyik tanulság tehát mindenképp a következő: tegyük legalább heti rutinná a cégkapu ellenőrzését, hiszen azért van, hogy segítse átlátni az ügyeinket.

Csak a számokat figyeljük!

Érthető, hogy rossz érzés ilyen esetekről hallani, hiszen a könyvelőjében általában vakon megbízik az ember. Ez pedig rendben is van, anélkül is kivédhetjük az efféle átveréseket, hogy az üzleti kapcsolataink rovására menne.

Nagyon egyszerű: nézzük meg, hová utalunk! Ha például a történetez hasonlóan cégünknek is NAV részletfizetési hátraléka van, akár előre is megtudhatjuk, milyen bankszámlára kell majd küldenünk az összeget.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján a Szolgáltatások menüpont alatt a hatóság összes hivatalos bankszámlaszámát megtekinthetjük egyetlen pdf-fájlban, adónemenként. Az ellenőrzés leggyorsabb módszere viszont az, ha számokat nézzük: a Magyar Államkincstár összes bankszámlaszáma a „13200” számsorral kezdődik. Ha adótartozás rendezése címén bárki ettől eltérő utalási címet ad meg, gyanakodjunk – a saját érdekünkben!

KAPCSOLAT